Hogyan befolyásolja az intelligencia magánéleti és munkahelyi sikereinket

Az intelligencia és annak egyéni szintje régóta mérhető és sokan el is végzik az IQ-tesztet. Van-e jelentősége előrementelünkben és lehet-e növelni?

Sokat hallunk manapság az intelligenciáról. Eredeti használatán kívűl lépten-nyomon az érzelmi, a térbeli és egyéb más inteligenciatípusokkal is találkozhatunk interjúkban, cikkekben és riportokban.

Az utóbb felsorolt “egyéb” típusok az erősen megkérdőjelezhető kategóriába sorolhatóak. Nem létezésük vonható kétségbe leginkább, hanem elnevezésük. Az érzelmi intelligencia leginkább az empátia területét fedi le, úgy tűnik azonban, hogy “intelligensebb” az érzelmi intelligencia kifejezés használata.

Okosabb vagy, mint egy átlag tini?

Magyarországon az “igazi” intelligencia, azaz intelligenciahányados – rövid nevén IQ – mérésével a Mensa HungarIQa foglalkozik. Ingyenes online tesztjüket kitöltve gyorsan kaphatunk valamiféle képet saját intelligenciahányadosunkról.

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a 17 évesek átlageredményéhez hasonlítják eredményünket, így az ezen teszt által mért IQ biztosan alacsonyabb lesz, mint a valós érték. Utóbbi pontos mérésekor egyrészt saját korosztályunk eredményeit veszik az összehasonlítás alapjául. Másrészt pontos eredményt csak személyesen megjelenve, egy az online tesztnél jóval hosszabb kérdőív kitöltését követően kaphatunk.

Az IQ átlagos értéke 90 és 110 közé esik, egészen pontosan a magyar populáció 65%-a található ebben a tartományban. A Mensa-klub tagjai közé az kerülhet be, akinek intelligenciahányadosa 130 vagy annál magasabb.

Mit értünk intelligencia alatt?

Két fő tényezőből áll össze, a fluid és a verbális intelligenciából, lássuk melyik mit jelent.

Fluid intelligencia

A fluid intelligencia tanulási képességünk gyorsaságát jelenti, mely 22 éves kor környékétől csökkeni kezd. Új helyzet esetén mértéke meghatározza, milyen gyorsan találjuk ki a megoldást.

Verbális intelligencia

A verbális intelligencia a tanultak összesége. Az idő előrehaladtával tehát ez folyamatos tanulást feltételezve egyre nő.

Számít az intelligencia?

Kutatások tömkelege utal arra, hogy erős a korreláció az intelligenciahányados és a munkahelyi előremenetel között. Utóbbi mérőszámának a kereset mértékét vette az egyik kutatás, 0.5-ös korrelációt talált, amely igen erős korreláció.

Miért kérdőjelezik meg vagy legalábbis árnyalják sokan ennek fényében az IQ jelentőségét? Miért beszélünk a korábban említett számtalan intelligenciatípusról, melyekről végső soron kiderül, már létező fogalmak szinonímái?

A válasz sokak számára nem lesz kellemes. Jordan Peterson, a torontói egyetem professzora szerint az emberek többsége nem bánja, ha vannak okos emberek. A logika szerint viszont ha vannak okos emberek, ők valakikhez képest okosak. Tehát vannak butább és buta emberek is. Ez utóbbi belátása fájdalmas és kifejezetten nem kívánatos a mai posztmodern, politikailag korrekt (PC) beszédre törekvő berendezkedésben.

Pedig érdemes feltennünk a kérdést: ha mindenki, így az alacsonyabb, akár minimális intelligenciájú emberek felé is azt hirdetjük, bármit elérhetnek, csak akarni kell, nem-e tesszük ki őket folytonos szenvedésnek és csalódásnak?

Mit tehet az intelligenciahányados növelése érdekében?

Érdemes gyorsan hozzáfűzni, hogy tudatossággal és szorgalommal ellensúlyozhatjuk természetes adottságunkat bizonyos mértékben. A sport szintén hozzájárul agyunk teljesítőképességének javulásához, mivel a jó keringés következtében agyunkból hamarabb eltávoznak a működése során keletkezett salakanyagok.

Ha felkeltette érdeklődését összeállításunk, javasoljuk, hogy keresse fel a Mensa HungarIQa oldalát, és jelentkezzen egy személyes IQ-tesztre!